Hogyan előzzük meg a madárinfluenzát?

A gazdaság számára jelentős károkat okozó betegség minden évben megjelenik valahol Európában.

A hazai baromfitartókban jogosan merül fel a kérdés. mit lehet tenni, hogyan lehet elkerülni a teljes állomány kiirtásával fenyegető madárinfluenza kialakulását.

A világkereskedelem beindulása óta, annak nem csak előnyeit élvezi az emberiség, hanem akarata ellenére komoly közvetítő szerepet játszik a legkülönfélébb akár emberre is veszélyes vagy komoly gazdasági kárt okozó kártevők, kórokozók elterjedésében. Magyarországot először 2006-ban érte el az madárinfluenza járvány. Utána 9 évig szerencsére csak a híradásokból értesültünk arról, hogy főleg a távol-keleten a MADÁRVÉSZ ÉVRŐL ÉVRE ÚJRA TÁMAD.

Mi okozza a madárinfluenzát?

A madárinfluenzát vírus okozza, az állatok körében gyógyíthatatlan, csak megelőzni lehet. Terjedésének sebességére jellemző, hogy az első beteg szárnyasok megjelenésétől számított másfél-két hét alatt a teljes állomány elpusztul. Az 1950-es években izolálták először a vírust, aminek rendkívül sok törzse létezik. Bonyolítja továbbá a helyzetet, hogy mutálódás következtében, évről évre újabb vírustörzsek jelennek meg, és a következő fertőzést egy a korábbinál akár sokkal erősebb törzs is okozhatja, így a védekezésre kialakított korábbi évek oltóanyaga nem hatásos.

A fertőzés közvetítő vektorok útján, legtöbbször emberi gondatlanságból, ivóvízzel, takarmánnyal, levegővel, berendezési tárgyakkal, és közvetlenül a beteg állatok váladékával, ürülékével terjed. Járvány ott alakulhat ki, ahol megszegik a higiéniai szabályokat, vagy egyáltalán nincs kidolgozott higiéniai szabályzat. A főleg túlzsúfolt ázsiai madártelepeken pusztító betegség többször okozott gondot Európában, de „kopogtatott” már Kanadában is. Magyarországon 2015 februárjában, szinte napra pontosan a 2006-os dátummal, ismét baromfiinfluenzát diagnosztizáltak, ami a költöző madarak vektor szerepét bizonyítja. A jelenlegi megbetegedések is a madárvonulással hozhatók kapcsolatba.

Közös feladat a megelőzés

A hatóságok, a magyar egészségügy, az állategészségügy, a szolgáltatók felkészülten fogadták a madárinfluenza hazai megjelenését, illetve egy esetlegesen kitörő világjárvány esetére akciótervvel is rendelkeznek. A meghozott hatósági intézkedések a járvány terjedésének megakadályozását szolgálják. De nem csak a szakembereknek van feladata! Fontos, hogy a mindig leghatékonyabb megelőzés terén, az agrárium minden résztvevője, a termelők, a takarmány gyártók, a fuvarozók, a szolgáltatók, stb. mind legyenek tisztában a feladatukkal.

A teljes körű megelőzés legfontosabb feltétele, hogy a telep rendelkezzen komplett higiéniai programmal!

A program lényege, hogy feltérképezi a külső és belső kockázati tényezőket telepi szinten, az istállók valamint az épületek szintjén szabályozza a szükséges intézkedéseket, helyes viselkedési formákat, vezetőkre, dolgozókra, látogatókra, személyi- és gépjárműforgalomra vonatkozó szabályokat.

Veszélyforrások és megelőzés

Vadmadarak, mint legfőbb veszélyforrás, és a haszonállatként tartott madarak közötti kapcsolat kontrollálása, lehetőség szerint minimálisra csökkentése feltétlenül szükséges. Felértékelődik a külső környezet rendben tartása, a kerítések folyamatos ellenőrzése, karbantartása. Az épületek, nyílászárók, tetőszerkezet kifogástalan állapota is a megelőzést támogatja.

Jelentősen szigorítani kell a telepi személy- és járműforgalmat. A kéz és lábbeli fertőtlenítők használatát folyamatos csere mellett, lehetővé kell tenni és meg kell követelni. Lehetőleg minimálisra kell csökkenteni idegenek bejutását, szigorított karantén, és higiéniai feltételek mellett. A telepre, amennyiben elkerülhetetlen a behajtás, csak alapos mosás, fertőtlenítés után juthat be bármilyen jármű. A takarmány gyártóknak is érdeke a szállító járműveik folyamatos tisztítása, fertőtlenítése.

A mosás, fertőtlenítés folyamatát is érdemes felülvizsgálni, új elemeket beépíteni, szigorítani. A szokásos feladatok még fokozottan precízebb végrehajtásán túl az állattartó épületek külső mosása, fertőtlenítése is indokolt. Mindenképpen olyan fertőtlenítőszert kell használni, ami rendelkezik hatékonysági teszttel a kórokozóval szemben, természetesen a szükséges dózis és technológia betartásával. Olyan fertőtlenítőszert kell választani, amely minden hőmérsékleten és szerves anyag jelenlétében is széles hatásspektrummal rendelkezik.

Amennyiben mégis kialakulna a megbetegedés, a kór feltűnése után azonnal meg kell kezdeni az előkészítő fertőtlenítést, melynek célja a kórokozó továbbterjedésének azonnali megakadályozása. Minden épületet, utakat, ösvényeket, bejáratokat, kijáratokat fertőtleníteni kell, és ezt a tevékenységet mindaddig folytatni, amíg a telep hatósági takarítása meg nem kezdődik. A tovább fertőzés megállítására radikális eszközöket kell alkalmazni. Azon a baromfitelepen, ahol felüti a fejét a betegség, a teljes állományt azonnal ki kell vágni, az állatok tetemét pedig, meg kell semmisíteni, el kell égetni. A megfertőzött madarak elpusztítását a felelős hatóság által kijelölt személyzet végzi. A madártetemeket hermetikusan lezárt konténerben kell elszállítani a megsemmisítésre kijelölt üzembe.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a fertőző betegségekkel kapcsolatos ismeretek rohamosan bővültek, a szakemberek hatékony védekezési programokat dolgoztak ki, a gyártók korszerűbb, újgenerációs tisztító- és fertőtlenítőszereket fejlesztettek ki, a járvány hol itt, hol ott üti fel újra és újra a fejét és inti a világot óvatosságra. Akik bővebb és mélyebb ismeretekre tettek szert, tisztában vannak vele, hogy pánikra Magyarországon nincs semmi ok, a járvány terjedésének megakadályozásában folytatott harcban azonban mindenkinek komolyan kell vennie a közös felelősséget – nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre és a védekezésre.